Az utóbbi években egyre több figyelem irányul a magyar kis- és középvállalkozások (kkv-k) digitális érettségi szintjére, különösen az Európai Unió által végzett felmérések és a hazai szakértői értékelések tükrében. Az EU digitális gazdaság és társadalom indexe (DESI) szerint Magyarország kkv-i több területen is lemaradnak az uniós átlagtól, ami hosszú távon hátrányosan érintheti a versenyképességüket.
A DESI jelentés kiemeli, hogy a magyar kkv-k digitalizációja különösen a digitális szolgáltatások és e-kereskedelem terén elmaradott. A vállalkozások nagy része még mindig nem használja ki teljes mértékben az online tér adta lehetőségeket, legyen szó akár a weboldalak, akár a közösségi média felületek hatékony használatáról. Ennek következtében a kkv-k jelentős része nem éri el azokat az előnyöket, amelyeket a digitális technológiák nyújtanak, mint például a költséghatékony marketing, az új ügyfélszerzés, vagy a nemzetközi piacra lépés lehetősége.
A digitális érettség eléréséhez nem csupán technológiai beruházásokra, hanem szemléletváltásra is szükség van a kkv-k körében. Az egyik legnagyobb kihívás a digitális kompetenciák hiánya, amely a vállalkozások vezetőinek és munkatársainak körében is megfigyelhető. A vállalkozások gyakran nem látják a digitalizációban rejlő lehetőségeket, vagy nem rendelkeznek megfelelő ismeretekkel ahhoz, hogy hatékonyan alkalmazzák a digitális eszközöket.
A magyar kkv-k digitális érettségi szintjének növelése érdekében elengedhetetlen a célzott támogatási programok indítása, amelyek nemcsak pénzügyi segítséget nyújtanak, hanem képzési lehetőségeket is